A gyermeknevelés során számos olyan nehézség adódhat, ami minden próbálkozás ellenére is tartósan jelen van. Előfordulhat, hogy a gyermeket olyan esemény éri, amit nem tud egyedül, vagy a szülők segítségével feldolgozni. A helyzetet sokszor az is nehezíti, hogy a gyerekek még nem, vagy csak részben képesek pontosan felismerni és kifejezni érzéseiket.
Ilyen esetekben a közös munka során – játék, rajz és más kreatív tevékenységek segítségével – közelebb kerülhetünk a gyermek belső világához, és felszínre kerülhetnek a félelmek, nehéz élmények vagy elakadások. Ezek megértése után közösen keressük a leghatásosabb módszereket, és megbeszéljük a további lépéseket, hogy a gyermek támogatást kapjon a fejlődéséhez és jólétéhez.
A gyermekkonzultációt minden esetben szülőkonzultáció előzi meg.
A szülőkonzultáció során együtt dolgozom a szülőkkel azon, hogy támogatást kapjanak a gyermeknevelés mindennapi kihívásaiban, és erősödjön a családi harmónia. Ez egy biztonságos tér, ahol őszintén megoszthatják velem kérdéseiket és nehézségeiket.
Fontos számomra, hogy megértsem az adott család nevelési stílusát, és segítsek abban, hogy magabiztosabban reagáljanak gyermekük igényeire. A közös munka célja, hogy a mindennapok kiegyensúlyozottabbá váljanak, és a gyermek fejlődése is a lehető legjobban támogatható legyen.
Ha szülőként
– gyermeknevelési nehézségekkel küzd, bizonytalan tanácstalan, eszköztelen,
– megterhelő eseményeken (gyász, válás, költözés, intézményváltás, testvérszületés stb.) való túljutásban kérne segítséget.
Ha gyermekénél
– magatartási, beilleszkedési vagy szociális problémák jelentkeznek,
– tartós szorongást, nyugtalanságot, agressziót vagy hangulati változást tapasztal,
– teljesítményromlás, alvási vagy étkezési zavarok, lelki eredetű testi tünetek jelennek meg,
– testvérféltékenység, önértékelési problémák vagy traumák nehezítik mindennapjait.
Ha serdülő gyermekénél
– önértékelési zavarok, megfelelési kényszer vagy szorongás jelentkezik,
– tartós rossz hangulat, indulatkezelési vagy társas nehézségek tapasztalhatók,
– teljesítményromlás, pályaválasztási bizonytalanság vagy bullying érinti,
– veszteségek, traumák feldolgozásához segítségre van szükség.
Az első találkozás egy feltáró jellegű beszélgetés, amelyre mindkét szülőt várom. Ezen alkalom során részletesen átbeszéljük azokat a kérdéseket, problémákat vagy történéseket, amelyek miatt megkerestek. A beszélgetés célja, hogy közösen feltérképezzük a helyzetet, jobban megértsük a háttérben álló okokat, és ennek fényében meghatározzuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a gyermek és a család támogatására.
A találkozó végére közösen döntünk a további lépésekről, és megállapodunk a folytatás menetében.
Amennyiben úgy látom, hogy a felmerülő probléma meghaladja a kompetenciám határait, segítek megtalálni a megfelelő szakembert vagy intézményt, és iránymutatást nyújtok az ellátórendszerben való eligazodáshoz is.
Három-négy évesnél fiatalabb gyermekek esetében a munka elsősorban a szülőkkel történik. A kicsikkel általában csak néhány alkalommal találkozom, szükség esetén pedig a szülő végig jelen lehet a foglalkozáson. Ezeken a találkozásokon a cél a gyermek szociális viselkedésének, kapcsolatteremtő készségének, frusztrációs toleranciájának és kötődési mintázatainak megismerése. Ezt követően a közös munka jellemzően szülőkonzultációkra és nevelési tanácsadásraösszpontosul, a gyermek és a család igényeire szabottan.
Három-négy évesnél idősebb gyermekek esetében az első találkozást követően megkezdődik a diagnosztikus szakasz. Ez magában foglal egy külön alkalmat az édesanyával, amelynek célja az anamnesztikus adatok felvétele, több – általában néhány – gyermekkel töltött találkozást, valamint egy újabb szülői konzultációt, amely lezárja a diagnosztikai folyamatot. A záró konzultáción átbeszéljük az addig szerzett tapasztalatokat, visszajelzést adok, és javaslatot teszek a további irányra. Amennyiben úgy látom, hogy a helyzet jól kezelhető szülőkonzultációval vagy nevelési tanácsadással, közösen határozzuk meg ennek ütemét és kereteit. Ha a gyermek számára célravezetőbbnek tűnik a közvetlen terápiás munka, akkor egy közösen egyeztetett menetrend alapján indulnak el a foglalkozások, amelyek rendszerint heti rendszerességgel történnek. A terápiás alkalmak ebben az életkorban általában körülbelül háromnegyed órásak, miközben a folyamat részeként továbbra is rendszeresek maradnak a szülői konzultációk.
Serdülők esetében, vagyis 16 éves kor felett a folyamat valamivel rugalmasabban szerveződik, és mindig az adott helyzethez, valamint a megkeresés okához igazodik. Az első találkozáson a fiatal jelenléte egyéni megállapodás kérdése, de legtöbbször a bevált protokollt javaslom: az első alkalomra mindkét szülőt várom, a második találkozás általában az édesanyával történik, ezt követően pedig több alkalommal találkozom a fiatallal. A diagnosztikus folyamatot ebben az esetben is egy visszajelző szülői konzultáció zárja. Előfordulhat azonban, hogy már az első telefonos egyeztetés során úgy látom célszerűnek, ha a fiatal is jelen van az első alkalmon; ilyenkor az ülés végén közösen döntünk a további lépésekről, beleértve a szülői anamnézis felvételét és a diagnosztikai folyamat pontos menetét is.
Ha a diagnosztikus szakasz lezárása után a közös munka indokolt, a terápiás folyamat a családdal egyeztetett ütemben kezdődik el.
Munkám során a gyermekek egyéni igényeire szabott, változatos és kreatív eszközöket használok. Kisebbekkel a játék és a mese adja a fő keretet: bábozunk, szerepjátékokat játszunk, rajzolunk, mesét hallgatunk vagy alkotunk. Ezáltal a gyermek élményeit értelmezni tudom, és segítek, hogy a környezete számára is érthetővé váljanak.
Az idősebbekkel, kiskamaszokkal és kamaszokkal a foglalkozások inkább beszélgetésre, kreatív tevékenységekre épülnek. Szükség esetén a terápiába beépíthetők relaxációs gyakorlatok, meseterápia, KIP vagy kognitív technikák is, mindig a gyermek igényeihez és nyitottságához igazodva.
A terápia időtartama minden gyermeknél egyedi, a folyamat ütemét a gyermek igényei, életkora és az aktuális problémák határozzák meg. Kisgyermekeknél a hangsúly elsősorban a szülőkkel végzett munkán van, mely általában rövidebb, míg nagyobb gyermekek és kamaszok esetében a folyamat hosszabb, több szakaszból áll, amelyekben a diagnosztikai felmérés, a gyermekkel végzett foglalkozások és a szülői konzultációk egyaránt szerepet kapnak.
A találkozások ritmusa mindig a gyermek és a család igényeihez, valamint az adott helyzethez igazodik, és egyéni megállapodás tárgyát képezi. Általában a foglalkozások heti rendszerességgel zajlanak, egy-egy alkalom körülbelül 45 percet vesz igénybe. Krízishelyzetek vagy a probléma jellegének sajátosságai azonban indokolhatják az ütemezés módosítását.